A beteljesült szerelem...

Van, amikor egy cérnaszál tart az élet peremén. Egy vékony infúzió, ami adagolja belénk, az elixírt, az élet elixírjét. Ami nem szünteti meg, a szívdobbanások éltető ütemét. Van olyan erő, ami csak a fogalmakban létezik, mégis hegyeket tud megmozdítani, és repülőket tud megállítani.

Van, amikor egy jó mondat elárasztja a szikkadt földet, és napsütés támad, bármennyi felhő is volt előtte az égen. Egy bíztató mondat, amit aranyszegéllyel varrnak fel a remény subájára.

Van, amikor egy mosoly eldönt megannyi vitát, és a borzalmas veszekedés perceire fehér fátylat ejt.

Van, amikor egy érzés, elveszít és megtalál egyben. Ami zsarnok és megmentő is egyidejűleg. Amit éltetünk, és a pokolba kívánjuk. Ami eláraszt gyönyörűséggel és bűntudattal.

Van, hogy egy pillanat, beleivódik a sorsunk fonalába. Egy angyali szempár, egy igéző tekintet, egy becéző simogatás. Csak rá gondolsz, és a lábad elemelkedik a földről. Úgy érzed szárnyad nőt, amit nem is sejtettél, de mégis ott volt mindig is, csak a kedvesed biztatására várt, hogy kiteljesüljön.

Van, amikor egy taktus a semmiből jön, és abban a teljes pillanatban, semmivé is válik. Ami emléke nem hagy aludni, amit centiről-centire próbálsz végigjárni gondolatban, újra és újra.

Van, amikor tanácstalan vagy, mert bizonyítva látod a sorsszerűség, megmagyarázhatatlan képződményét.

Van, az életben, amikor csodálsz másokat, és amikor a tieddé válik, van olyan, amikor téged csodálnak.

Van, amikor a tanulás, a munka, az élet is jobban megy, mint azelőtt.

Van, amikor úgy érzed, senki sem győzhet le, bátran végig mész akár a legvadregényesebb, legfélelmetesebb sötét erdőn is.

Van, amiért érdemes meghalni! De, amiért érdemes meghalni, azért, élni is érdemes.