A fehér...

A fehér szín végigkísér egész életemben. Csodálom a világot, aki kitalálta. Megszületésem pillanatában, fehér ágyon születtem, fehér kendőbe csavartak, és úgy fektettek anyám mellé.

Eleinte csak fekete és fehér árnyjátékot láttam, és csak az után vált színessé és élessé a világom.

Fehér pelenkába csomagoltak, és mikor végeztem, a fehér csomagoló anyaggal együtt tették a kukába. Nehogy elfelejtsem, a kuka is, fehér volt.

Fehér volt a szobám mennyezete is, amikor apám, anyám társaságában hazavitt, a fehér színű házba, ami sokáig otthonomnak nevezhettem.

A bölcsőde is fehér volt, fehér ágyakban aludtunk, és fehér volt a takaró is.

A Hófehérke mesét szerettem a legjobban.

A villanykapcsoló is fehér volt, amit sokáig néztem, amikor biliztem, a fehér bilin. A kapcsolót sok időt vett igénybe, amíg elérhettem.

Az első alsónadrágom is, fehér volt.

Óvodai éveim sok fehérrel találkozott. Mindet nem sorolom fel, csak egyet, a papírlapot, amit mindig átrajzoltam, beszíneztem, lefestettem. Még hozzáteszem, hogy volt fehér ceruza is, amivel fekete papírra lehetett rajzolni.

Amikor iskolás lettem, fehér ingbe kellett menni, az évnyitótól kezdődően az évzáróig minden ünnepen. Az iskola is fehér volt, és fehér voltak az osztályok a folyosók, még az ablakok is fehérek voltak.

Az eső óra osztályfőnöki volt. Ott beszélt a tanitó néni a magyar jelképekről, és a magyarságról. Második óra rajzóra. Zászlót festettünk. A harmadik óra ismét osztályfőnöki, ahol kérdezte a tanító néni, hogy ki tudja a magyar zászló színeit. Egy kislány jelentkezett. Még mindig benne élhetett a rajzóra, pacsmagolása, mert így felelt: A felsőrészét befestem pirosra, a másodikat kihagyom… (A lap is fehér)

A menza is fehér volt. Fehér tálcákon, fehér tányérokban, a fehér tejbegríz furán hatott.

Az iskolát szünetek tarkították. Én a nyári szünetet szerettem a legjobban, ilyenkor a gyepen végigfeküdve, a fehér bárányfelhőket nézegette, számolgattam. 

Iskolában, rakoncátlan gyereknek számítottam. Ezért elmondhatom, hogy jól megfigyelhettem, mert amikor intő miatt várakoztam sokáig néztem, hogy az iskola igazgatójának ajtaja is fehér volt.

Az iskolák után jöttek a munkában töltött évek. Az első festék, amit festettem fehér volt. A mész, és a gipsz is fehér.

A feleségem esküvőn hordott ruhája is fehér volt

A gyermekeim első ruhája is fehér volt

Mostanában is észrevettem a sok fehéret, mert az úton, még az elválasztó vonal is fehér, és ha vezetés közben eszek, akkor fehér csomagolóanyagba becsomagolt, fehér műanyag tálból, fehér műanyag villával eszek.

Fehér lesz a hajam is nemsokára. Már pár szállal előbújt, hogy megmutassa a fehér színt.

Rájöttem, hogy idősebb kórban, a tisztelet színe, a fehér.

Majd a lepel is fehér lesz, amiben a koporsóba tesznek…