A politika zaklatása

Ne haragudjon meg senki, de egykicsit a politikáról is írok. A poltikáról ami körülvesz...

Ennyire még nem terhelt a politika! Mindenből az folyik... a barátok beszélgetése, a mindennapi híradóból, a hírekből, az emberek beszédéből... Megcsömörlöttem... Ennyire még nem volt tele a tudatom. Már nem arról szól az élet, hogy a munkahelyen megállhassam a helyem, vagy, hogy a barátaimmal mikor és hol találkozom, esetleg, hogy mi lesz a vacsora, vagy mint a "Hippolit a lakáj"-ban egyek -e hagymát vagy sem, hanem a politikusok, mint celebek, betörtek a mindennapokba. Befolytak az ablak résein, a konnektor nyílásain, még a WC szaga is vegyült vele. A "celebjeink" Akinek minket kellene szolgálni (mert a nevük közszolgák), most minden ember szolgálja őket. Vannak a tüntetések, a béke menetek, a leleplezések, a büntetőperek, a blogok, a viccek stb. Eddig ezt elbújva, elrejtőzve történt. Honnan kezdődött? Hogyan kezdődött? A Hofi még avval viccelt "Kinyitom a rádiót, és a kérdés - Na, ma ki lopott?" Már elővezette ezt a borzalmat, de még emlékszem, amikor nem tudtak megegyezni, hogy ki legyen a Magyar Televízió elnöke. Akkor a Friderikusz próbálkozott... De ma ki a TV elnök? Azt senki nem tudja. De tudják többen, hogy milyen, mikor lesz, és meddig tart a békemenet. A béke menet!?! Semmi béke nincs benne. Egy politikai párt rendezvénye. Kicsit a KISZ-re emlékeztet amikor "Együtt dobban a szív" Na, menjenek... Majd egyszer megmondom hova. Az egyik rádióban pont gyaláztak valakit, amikor egy betelefonáló, hozzászólt a rádióműsorhoz. Megédesítette saját és mások napját..."Majd ekkor, meg ekkor lesz a békemenet, és meggyalázott gyermekeink véréről, a gyalázatot lemossuk!..." MI VAN? Mi történt? A gyermekeinket meggyalázták? És így folytatta "Saját szarukba fojtsuk bele..." ekkor végre a kikapcsoló gombot megtaláltam a rádión. Hát végre itt a mi kis szószolónk, megmutatta, hogy érdemes élni, hogy a mindennapok keserűségét frusztráltságát le tudjuk vezetni egy kis mártogatással, persze szigorúan a béke zászlaja alatt. Engem már az is zavart, hogy a kokárdát, csak az igazi magyar a "Magyar magyar" teszi, teheti ki magára. Gyermekkoromban oly lelkesedéssel vártam a kokárdahordást és oly nagy buzgalommal vasaltam és tűztem, minél látványosabb helyre, ez ma már a politika játékává vált. Néha szégyellem... Néha szégyellem a Magyarságom. Bármennyire is bárki parancsba foglalja a magyarság tudatot, én szégyellem, hogy a mindennapi barátságok mennek tönkre, vagy emberek menekülnek el Magyarországról, és ez mind a politika bűne. Talán nem is a politikusoké, bár ők azok, akik népszerűségi járvánnyal küzdenek, egy "megmutatom, hogy csak az én beszédem az igaz" betegséggel. Legtöbben nem csak a munkahelyek csökkenése miatt hagyták el az országot hanem, mert sokan úgy, mint én megcsömörlöttek, a mindennapi politika zaklatásától...

a kokárda ügy, meg a Magyarság tudat szétzilálása és parancsba foglalása