Az iskolás lét kezdetének éjszakája...
Megilletődve és félelemmel megtűzdelve várom a holnapi napot. A gyermekeim iskolába mennek.
Eddig olyan viccesnek hatott, hogy beszéltünk róla, hogy nemsokára iskolába mennek… Hogy a kislányom az iskolatáskájával aludt… Hogy tornacipő kell… Hogy nyílt napon megnéztük az iskolát…
De most arcon csapott, a valóság. Holnap bekövetkezik, a várt, vagy nem várt pillanatok halmaza, holnap Szeptember 1-én, kezdődik az iskola…
Már kivasalva pihen a szék háttámláján a holnap felvehető ruha, és a táska is bepakolva várja az indulás pillanatát, a mágikus füzetekkel, és ceruzákkal telepakolt tolltartóval…
Még most is emlékszem, hogy a születésük után a karjaimban tartottam gyermekeimet, és mint most vigyáztam álmaikat. Most is itt ülök az ágyuk mellett és próbálom kitalálni, hogy miről is álmodnak, milyen gondok és bajok megoldása előtt állnak.
Amikor először megszólaltak, és az ajkuk mozgatásával formálták az első szavakat, akkor még vártam, hogy felfedezzek valamilyen értelmet a mondani valójukban, de most az iskolakezdés első napja előtt este, a lefekvés után, már szeretném, ha az egész napos beszélés után, végre csend lenne. Mert mostanában találnak ki, új és újabb kifogásokat, hogy miért kelljen az alvás időpontját elnyújtani. De ma hamar elcsendesültek, már csak az ütemes légzésüket hallgatom. Ők is bizakodva aludtak el, hogy az első nap dicsőségét, holnap reggel bekanalazhassák.
Már egy következő lépcsőfokra léptek. Ők szeretik, (mint én is ebben a korban szerettem) az újabb kihívásokat, és az óvoda nyújtotta alapokra támaszkodott tudás megsokszorosítását. És a vágyat annak, hogy elmondják magukról, ha bárki is kérdezi, „Már iskolás vagyok!”
Persze azt nem tudom, hogy milyen feszültség gerjed bennem? A gyermekeim felnövése, vagy pedig az a tény, hogy én öregszem.... Bár belegondolva 7 év… Hova tűnt? És hol volt a szemem, hogy nem látta, hogy nemsokára felnőtté cseperednek a „kölcsönbe” kapott babák.
Itt ülök az ágyuk szélén és vizslatom őket. Egy könnycsepp gurul le arcomon… Elértem ezt a napot is… iskolába mennek a gyermekeim…