Cinema Hall

Cinema Hall                                                                                                                      írta:Makai Attila

                                                                                                                                            2013.11 15

Elmentem, egy trance partyra, egy hete. A Cinema Hall -ba. Két barátom invitált meg. A trance party szó, tarnce része: az egy zenei irányzat. Aki nem ismeri, annak csak annyit mondanék: tuc - tuc zenének, vagy dübörgős zenének hívják. Fél tíz környékén értünk oda. Nem volt nehéz bejutni senki sem akart bemenni.18+ -os volt a bejutás lehetősége, tőlem még személyit sem kértek. Talán látszott rajtam, hogy kicsit elmúltam 18 éves? Szép szalagot kötöttek a kezemre. Mondtam is "papírral meggyűrűztek". Amit, nem tudom mire való, mert, ha a szórakozóhelyet elhagytam volna, úgysem engedtek volna vissza. Próbáltuk magunkat jól érezni, de vagy az időpont volt rossz, vagy az emberek voltak kevesen, vagy kevés volt az ital az emberek szervezetébe, de éjfélig tánc nem is volt. Csak, pár fiu fotozott. Lassan gyülekezett a nép. Eljött az éjfél, a táncterem zsufolásig telt. Ekkor, egy híres Dj (lemezlovas) vette át a stafétát, és elkezdtünk zakatolni. Mint, amikor a vonat megy: tötötötö, tötötötö, tötötötö,stb. Én néha, mint a gőzős, még fütyültem is, meg a," huhú" szócskát is elég sokszor beordítottam a zenébe. Valami jót csinálhattam, mert mindenki a színpad felé volt fordulva és integetett a Dj-nek. De nem úgy, mint amikor az ablaktörlő töröl, hanem pápá-ztak. El lehet képzelni? Job kéz a magasban, esetleg mindkettő és pápá. Vártam, hogy elindul a vonat. De nem ment sehova a szonpad, csak a zene változott, a zakatolásból áttértünk a szívverésbe. A szívverés, az jó volt, mert az erős zene hatására, a szívemet a torkomban éreztem, ott dobogott, utána a mellkasomban, a hugyholyagomban, és végül a lábamban. Valamint abban a pohárban, amit az egyik átszellemült, aluliskolázott, a hangfalra rakott. Biztosan összerázva szerette az italt nem keverve. Annyira összerázta, hogy a tulajdonosának kikerekedett a szeme amikor itta. Utána, nem volt ott sokáig velünk, ment a wc-be mert retúrt kapott az ital. (visszajött)

Látványos volt a Dj fellépése, mert a zenét feldobták a fények is. Kár, hogy a fényeket kezelgető embernek, el kellett menni valahova, így a Dj várhatta, hogy a számok közötti fináléban, világítási csoda történjen, de nem dolgozott senki, így az ováció elmaradt. A Dj dolgozott tovább. Annyit azért hozzátennék, hogy az integető emberek, a pápá-zást nem hagytak alább a két óra alatt, és pihenést sem hagytak kezüknek esetleg lábuknak. Néha, "azt" a pápázást, ugrálással is kombinálták. Megkérdeztem egyik barátomat,

• Ez így szokott menni?
• Igen - volt a válasz. - ez egy ilyen műfaj.

Hát, Én mocskosul lemaradtam! A tánctudásom elavult? Ahogy láttam, a sok illuminált embert, ez nem is érdeket. Valaki, lassúzott, a tuc-tuc zenére, volt aki boogie – woogie –t próbált járni (kis sikerrel). De volt, aki csak a lábán akart megállni. Utóbbi kevés sikerrel próbálkozott. Utána gondolt egy nagyot és azt gondolta, hogy osszuk meg a lábunkat. Ekkor, a „kis” súlyát (kb 100 kg) az én lábamra nehezítette. Egy lánytól, még elfogadtam volna az ilyen közeledést, de egy duci fiútól, kissé zavart. Letessékeltem a lábamról, ő nem vette zokon, csak elterült a földön. Nagy nehezen feltámaszkodott, nem mondanám, hogy felállt, mert a barátja nyakába kapaszkodva próbált, keresztlépéseket lépni. Kis sikerrel.Ugy mint a tengerészek a rum után. Nemsokára elvitték aludni Nagyon jó! Legalább lesz helyünk! Ezt a jókedvet egy pattanásos kislány és egy még pattanásosabb fiú szakította meg, akik az üres helyet látva, előre vették az irányt. A fiú, a nyakamba borult és csápolás közben, a kis alkoholos leheletével, megkínált. Ettől a lehellettől már be lehetett rudni. Gondoltam, lehettetért lehellett a válasz. A leheletünk koccintott, Ő megindult és lépkedett a poncsóba öltözött kislány után, aki erotikus táncot próbált lejteni, de mindent takart a poncsó, így csak úgy nézett ki mintha viszketett volna a háta, és keresné a megfelelő vakarási pontot. A fiu csak állt és mereven nézett előre. Nem lehetett tudni, hogy most a lányt nézi, vagy már álomország kapuján csengetett, és várja a belépést, nyitott szemmel. A poncsós kislány még megpróbálkozott utoljára, egy kis forgással, de a mellette lévő embereknél, nem aratott nagy sikert. Egy másik lány, borgőzös hangján, megszólalt!

• Kisanyám, ez nem diszkó!

A kislány vette az adást és a pattanásos fiút (aki végre leszállt a lábamról), és elindultak a kijárat irányába. Juhú megint felszabadultunk.

Ekkor egy kopasz fiu találta meg rég nem látott barátait, akik mellettünk pápá-ztak. Próbáltak beszélgetni, kis sikerrel.

A buli elkezdett gyorsulni, és egyben javulni is, mert a fény teknikus megérkezett vissza és már villogtak a lámpák. Teljes ováció! Még egy konfetti ágyú is közbeszólt. Juhé! Csak ütemtévesztett volt a pillanat. De, ne kukacoskodjunk. Jó volt. Eltelt a 2 óra, és sajnos ez a Dj fogta magát és átadta a helyét egy másik Dj –nek, illetve Dj párosnak. Akik erőlködtek egy kicsit, amit a legtöbb emberből, az elköszönést váltotta ki.

A barátommal, mi is, a kiutat választottuk. Elindultunk haza. A fejünk zsongott! A kocsiban halk zenét hallgattunk. Hazavittem, a barátomat, utána én is hazaértem. Már fél 4 volt. És akkor jutott az eszembe, hogy összesen 3 óra alvások lehet, mert utána kell indulni, dolgozni. Így kocogósra vettem a figurát, és loholva, az álmok tengerébe vetettem magam.