Egy igaz történet, ami egy óvodában történt...
Igaz történet, ami egy óvodában történt. Írta: Makai Attila
2020-07-25
Nyár van. Ilyenkor kevesebben járnak az oviba, mégis ilyenkor történnek a csodák. Tegnap történt, hogy Krisztián, az ízig-vérig csintalan kisfiú, végre a csoport egyik labdájához hozzájutott. A fiúk társaságában, elkezdtek nagyot rúgó versenyt játszani. Egy különös csavarral tették ezt, hiszen egy hatalmasra nőtt nyárfa törzsénél állva végezték. Itt legalább nem repül el a labda olyan messzire, hanem a lombkoronából visszahullik a játszadozó fiúk közé. Igaz, már két labda várta, hogy a gazdája érte másszon, de nem hagyták abba a fiúk a játékot. Különben is a fennragadt labdát valahogy le kell szedni. Legjobb egy másik labdával lerúgni. Az óvó néni már szólt párszor, hogy tilos a labdával rugdosni a fát, de egy ilyen fiú társasággal, úgysem lehet megértetni. Ahogy rugdosásnak kis szünetet hagytak, egy fekete madár szállt a lombok közé, a csőrében, nem sajt volt, mint a mesében, hanem egy kolbász. Senki nem tudta, hogy honnan hozta, kitől és mikor orozta el, de úgy gondolta, hogy a fa lombjai között meg tud pihenni egy kicsit. Ekkor kezdtek bele a fiúk, a következő fordulóba. Repültek a labdák felfelé. Krisztián kivárt, és akkor rúgta fel a labdát, amikor a többieké lefelé esett. Jót nekigyürkőzött, és a magából kipréselhető legnagyobb erővel megrúgta a labdát. A lomb, nem tudta útját állni sokáig a labdának. A fekete madár ágáig repült, ahol kissé megütötte az ágat. Amilyen gyorsan haladt felfelé, olyan gyorsan repült lefelé a labda, egy kolbász társaságában. A madár az ijedtében elejtette a kolbászt. Lent a gyerekek, nagyon várták a csodálatosan felrúgott labdát. A labda, pár ágon még megpattant, de a kolbász a levelek közül ugyanakkora sebességgel, a fiúk lába elé pottyant. Már nem volt fontos a labda. A négy fiú csodálattal nézte a nyárfát, amin kolbász termet. Véget ért a labdarúgás. A fa törzsénél állva, tátott szájjal felfelé néztek. Azt keresték, hogy hol lehet az-az ág, ahonnan a kolbász leesett. A nyárfának, ez a gyümölcse? A négy csodát látott fiú mellé, lassan a többi óvodás is odagyűlt. Mindenki azt találgatta, vajon melyik lehet a kolbász ág. Az óvó néni, a sok gyerek csoportosulását látva, odasietett a nyárfa alá.
- Mi történt itt? – kérdezte, miközben a főkolompostól, Krisztiántól várta a választ.
- Úgy esett le, hogy alig láttam, és egyszer csak a lábamnál termett. – mutatott a lába előtt heverő kolbászra.
Az óvó néni is egy pillanatra a kolbász származási helyét kereste. Utána egy kis mosollyal, csak annyit mondott.
- Mi az, ha feldobják labda, leesik kolbász?
A gyerekek nem értették, ugyanúgy, mint a lesett kolbászt sem.
Tegnap óta a mesét is megkérdőjelezem, amikor a hollótól, csak csellel lehet elvenni a sajtot. Elég lett volna egy labda meg Krisztián