idealista...

Már megint hajnal, már megint írok! Hajnali kettőt írok, mikor elkezdtem az idealistát írni, csak megébredtem, de nem akarok sírni, kicsit rázós, hogy mennyire tudnak mostanában mindenkire bélyeget ragasztani."Hazaáruló, Magyartalan, Idealista"várjál, van jobb... ez hülye...(erre még visszatérek)...aki nem áll be a sorba, és több akar lenni, azokra lehet ragasztgatni, minden csúfondáros szót. A politikának, és a hatalomnak mindig megvolt ez a segédlete, amivel nem bírok, azt kicsúfolom, nem vitatkoznak, mert félnek, hogy a vitában alul maradhatnak, csak oszd meg és uralkodj elv szerint, megmondják, kit kell utálni. Néha hamisan vádolni valakit, besározni? Mire kimosakodik belőle a rágalmazott, már rég elfelejtette mindenki, hogy mi volt a kitalált sértés, csak annyi, hogy ő valami miatt besározódott, már nem makulátlan. 

Az elején írtam, hogy "ez hülye" erre visszatérek. Ez egy szép story.

Volt egy barátom! Fel is néztem rá, úgy értékeltem, ő igazán, igazán jó ember (érdekes, hogy utólag, már nem is érzem...) ! Találkoztam vele, egy bevásárló központban, a 2010-es választások előtt. Köszöntöttük egymást, hogy vagy-, hogy vagy stb. Majd éles fordulattal rátért, hogy ők járnak a MTV székház ostrománál, kilőtt szemű embereknél. Mondtam, ez dicséretes. Elővezette, hogy direkt lövették ki a szemüket, az akkori vezetés politikusai. Hello...micsoda? Kérdeztem vissza.- igen ők voltak...így készített összeesküvési elméleteket...(Előre mondom, nem vagyok híve, egyik pártnak sem, de az igazságérzetem ,mégiscsak közbeszólt). Az a véleményem, - szúrtam közbe - hogy volt, egy-két rendőri vezetőnek, és beosztottnak, pár rossz döntése, ezért volt e sajnálatos esemény.(amúgy tényleg sajnálom akiket megsebeztek. Döbbenetes, hogy ilyen lehet...) - de értsd, meg direkt, felsőbb utasításokra, előre kiszemelt áldozatokra...Itt telt be a pohár- Miért voltak ott? - vetettem közbe.- Csak sétáltak, és nézelődtek - válaszolta...- Na nekem senki ne magyarázza, hogy csak sétáltak és nézelődtek.- folytattam - Én biztosan égő autók és randalírozó tömeg között, nem szoktam nézelődni. Inkább elkerülöm, és távolról...erre közelebb jött a férje, aki eddig csak hallgatta a beszélgetésünket és a feleségnek mondta: - EZ HÜLYE, EZT HAGYJUK ITT...és elmentek...azóta nem igazán tartom a kapcsolatot velük...

... ezt, csak azért írtam le, mert sokszór eszembe jut,ez a történet, amikor a barátokról beszélgetek...