Könnycseppek, akár az eső

Könnycseppek, akár az eső                                                               írta: Makai Attila

                                                                                                          2021-03-01

Fiatal lány néz ki az ablakon. Szeméből a könnyeket, mintha a kint csepegő eső ihlette volna, folyik végig arcán. Esti csendes eső kis démonai, egymás tetejére cseppenve, beszínezik a tájat, és egyfajta csillogást ad a vidéknek. A könnyfátyol, ezt a csillogást még elmosódottan adja a szemlélőnek. Mintha isten, csak ezért küldte volna az esőt. A lány a semmibe tekint, közben kutatja szívében az érzelem apró, elhalt morzsáját. Minden leesett esőcseppet, követ egy lehullott könnycsepp. A múlt, az elkövetkező jövő, egy kis szégyenérzet, bánat, és az érzés, hogy nincs bocsánat, csak a lehullott könnycseppek, égi mása, a halkan csepegő éji eső.