Rólad, neked

Nagyon érzelgősen írom a verseket, mondhatni, nyálasan. De mondogatom magamnak is, hogy ezek a benső érzéseim. néha elkapok egy pillanatot, néha csak elmondanám, bemutatnám magamat. néha ügyetlen tolvajnak érzem magam, egy ürességtől tátongó tolvaj. Tolvaj, mert az élményt én csak megkapom a sorstól, vagy őrangyalomtól, ezt öntöm szavakba és rímekbe. Néha játék az egész, a szavak játéka. Ezt a verset, amit az oldalon megtalálsz "Rólad, neked" címet adtam neki, pedig először, a Szerelmi érzés címmel szerettem volna megcímezni. Elég gyorsan, lelkesen írtam a sorokat, beleéltem magam az írásba, mondhatni beleolvadtam. És miközben írtam elfogott valami, valami meghatározhatatlan, megfoghatatlan érzéscsokor. Remélem betűim átadták eme érzésnek legalább a szele suhogását. Szerencse, hogy nem cserélhetek szívet, ez a szerető szív az enyém. Próbálok sok embert szeretni, lehet, hogy jó lehet, hogy rossz. Ezt is majd az idő eldönti. Néha, úgy érzem, megalkudok a rímekkel, de sebaj, ez adja meg a vers lüktetését.

Még elmondom, hogy nagyon szeretek, képekben megjeleníteni a verseim mondanivalóját.Ha olvastad a verseimet, tudod. Valamint, még valamit elárulok: Szeretek, csak kétsoros verseket, összerímeléseket írni. Egy ilyen közülük:  ,

Amit éreztem és érzek, az áldás vagy átok?

Hogy ezt elmondom, talán kinevetnek a lányok!