A boldogság...
A boldogság... írta:Makai Attila
2017-03-29
A boldogság, csak egy üvegen át szemlélt, mézes csupor talán?
Egy állapot, ami hatására sok mindent látunk, a kopár szobánk falán?
Vagy csak egy vészjósló, remegést hozó izgalmi állapot?
Egy hiába óhajtott görbe, ami ékesíti a lázlapot?
De mondja már el valaki, mi a boldogság elérhető kincse!
Az élet fogságába zárt félelem kioldható bilincse?
Bevallom 40 év eltelt, de mégsem tudom a választ…
A türelmetlenség gyötör, és ezer kérdéssel fáraszt…
Mitől függ a boldogság?
Mindenki ezt érzi?
Egy pillanat?
Egy érzés?
Egy felszabadulás?
A gyermekkort idézi?
Mikor lehet kapni?
Kitől lehet kérni?
Mit lehet a boldogságtól remélni?
Sok-sok kérdés, de nekem nincs rá felelet…
A boldogság időleges? Csak mi adjuk a keretet?
Bennünk születik és a végén, bennünk enyészik el?
Bennünk érlelődik a vágy, ami néha kemény, ha felel?
Magunkban hordozzuk a boldogságot?
És elő is vehetjük, mint egy száll virágot?
De hogyan? Vezényszóval, zsarolással, érzékek csalásával?
Vagy fellegekben pancsoló szűz tekintetek bimbózó varázsával?
Hogyan feszíti szét ajkamat a kérdés? Hogyan csal meg a szó?
Hogyan lehet a mélabús homályból a boldogság megható?
Vagy egyszerűen nem is létezik? Csak előreszalad vágyat szőni?
Ha létezik, hogyan lehet szétlapítani, esetleg összegyömöszölni?
Elcsomagolni, fólia közé csavarni?
Elég csak a boldogságot magunknak akarni?
Talán nincs elég tudásom! Talán jöhet felettem a gondnokság!
Talán elképzelni sem tudom, mit jelent az a szó „boldogság”
Mit akar kifejezni, elém tárni…
Az életben létrehozni, megkomponálni…
Mit akar sugallni, angyali énekben, szirének dalában megvallani?
Kitárt elmével és szívvel, széttárt karokkal, mit kell meghallani?
Az igazságot?
A vigaszt?
A kétkedést???
Talán azt… hogy
Minél hívőbb vagy, minél állhatatosabb, minél élethűben üldözöd a vadat,
Talán annál előbb csusszan ki markodból! Akár vezényelhetsz hadat
Akár megmászhatod a legmagasabb hegyet is, vagy átléphetsz a tű fokán,
A boldogság gonosz fráter! Nem lelheted az agresszió nyomdokán.
Nem…
Nem lehet kényszer hatására elérni…
Betölti hivatását…
Nem lehet pénzre cserélni…
Akkor egyáltalán hogyan lehet ezt a csodát magunknak faragni?
Az életünk furcsa vágya csupán, boldogság kutatásában maradni…