Addig keress...

Addig keress…                                             írta: Makai Attila

                                                                       2019-12-19

Annyi gyönyörűségnek, annyi kedv a bátyja,

Tél derekán tavaszt hoz, a szerelem bája.

Sok kísértés, a lázadást erősen fokozza,

Megnyugvást mégis, egy mosoly okozza.

Egy mosoly, könnyed száj forrása,

Megleli a gazdát, egy szó szólása.

Csak egy szó a lélek, kedvelő vágya,

Egy érzés a szívnek, bevetetlen ágya.

Ha kimondják, talán meglelik vezérét a jónak.

Letétjét megkapják a szerelmes szónak.

Felkutatni, meglelni, a szenvedély házát,

Tajtékzó hullámok, dühöngő vágyát.

De sose szabad feledni, megköszönni az életet,

Sajnos, nem lehet a léthez kapni bérletet.

Ezért keríts valakit, hogy az életed nézze,

Minden mozdulatával, az otthont idézze.

Addig keress, míg az életed édent szórja,

Mintha a karácsony bűvös reggele volna.

Addig keress, míg megtalálod a valakit,

És megtalálod benne, azt a valamit,

Ami, a megtépet szíved, teljesen orvosolja,

És a boldogság kútjához léphetsz, egy kóstolóra.

Addig kóstolgasd, míg teljesen eltelít,

Az asztalodra virággal, szépen megterít.

Még egy útravalót adok, utána a hit áldjon.

Nem elég kapni, adni is kell ezen a világon!

Mutasd meg a szerelmed, igaz való énjét,

És megleled benne, a megérkezés fényét.