Az élet veleje

Az élet veleje                                                         2012-10-08 Makai Attila

Az életünk csupa térháló görbéje

Csak síkban láthatjuk, nem nézhetünk föléje

Nem láthatunk bele a foghatatlan mélyébe

Csak szalagot köthetünk csomózva köréje

Pedig ha látnánk, látnánk bele a mélyébe

Úgy felvilágosulva nézhetnénk az élet elébe

De ha előre láthatnánk az elkerülhetetlent

Nem lenne választás

Megfosztanánk magunkat a titoktól

Nem kellene a választás

Előre programozott robotként élnénk

Nem boldogítana semmi, csak félnénk

Reszketnénk, mert látnánk már az idő véges

Nem csinálnánk mást csak várnánk a véget

Bambán előre a semmibe néznénk

Csak várnánk, várnánk az élet végét

De mivel a sors igen is forgandó

Neked kell tenni érte nem állandó

Ne tudd a jövőt, csak keresd értelmét

Hogy teljes legyen életed, keresd a fényét