Egy gyertyaláng

Egy gyertyaláng                                                                      Írta: Makai Attila

                                                                                                       2026-02-06

Egy gyertyaláng, végigkísér az életen.

Egy gyertyaláng, ami nem dereng.

Egy gyertyaláng, ami fénytelen,

Mégis, a semmiből itt terem.

Az élettel kezdődik a vég.

Talán, senki sem tudja.

A gyertya akkor szép, ha ég,

Míg a gyertyából futja.

Meggyullad a semmitől ölelve,

Keresi amíg lobogtatja valóját.

Egyben van akkor is, ha tördelve,

Lassan hamvasztja el kanócát.

A gyertya lángja, világítja az életet.

Bármerre is jár, a pislákoló láng útja,

Akkor is világít, amikor nem lehet.

Sokszor megpihen, elvész a múltja.

Elvész a múltja, csak a jövő élteti?

Ha nem törődik vele, biztos megégeti

a láng lobogásában. Igen is féltheti

magát, mert hirtelen az egészet felégeti.

Mindent eltöröl, ama égető lánggal,

Ami a születéskor meggyújtódig.

Az egész életen keresztül szárnyal,

A halál pillanatában elfújódik