Egy lány...

Egy lány…                                                                                    írta:Makai Attila

                                                                                                          2014-02-12

Ócska macskakövön, sétál egy lány.

Arca halovány. Gondolatokba merülve

Telefonját nyomkodva, egy kérdést megkerülve

Sms-t ír

Sétál? Mondhatni kóvályog.

Nem érdekli, merre visz az utca

Csak megy, a cipő sarka, koppan a kövön

Sms-t ír, és kap rá gyors választ

A szeme alatti könny, eláraszt mindent.

Zsebkendőt nem koptatja, szipog, de ír

A lába, meg-meginog, némán sír.

Az esőáztatott, ócska macskaköveken

Megcsillanó lámpa fénye

Bíztat a tényre, „Lépj tovább”

De a lány csak lépdel tovább, sms-t írva

És nem bírva elfogadni, a válaszokat

Miből kapott oly sokat. Újra ír

A macskakő koppanása, nem egyenletesen

Viszi az ütemet

Az sms-t író lány temet

Mobilja merül.

A lány botlakozva megy,

A mobil elcsendesül.

A lány megáll, a telefonját nézi, nem jön válasz semmi

Könnye kicsordul, sminket kenni, nem restell

Ismét ír, sms-t ír

Válasz nem érkezik cserébe

A lány mobilját fogja a kezébe, és tesz még pár imbolygó lépést

És elveszti az eszmélést, a macskakőre omlik

Csöpp zajt csapva, a gyenge fénytől távol került

A lány nem mozdul, a mobil lemerült