Egy proli élete 2013

Egy proli élete 2013                                                              írta:Makai Attila

                                                                                              2013-06-27

Fárasztó, nagyon fárasztó, az élet ilyenen folyása,

Olyan, mintha egy embernek sem lenne, tojása.

Behúzott farokkal küzdünk,

Magunkra, egy bélyeget tűztünk.

Motiválatlan arccal, reggel felkel,

Fáradtan, az éjszaka romjaiból elkel.

Egy újabb borzalmas, boldogtalan nap félemlít,

A frissen főzött kávé is keserű, már nem élénkít.

Nyitná szemét, ami aludna még,

Egy borzalmas napon elveszteni a tét.

De indulni kell, a szavunk kötelez,

A nyakába tekert és húzott kötél, ez.

Munkába tartó út, erősíti elméjét,

Mert közben szidhatja, más nénikéjét.

Kerékbe törné, darabolná, levágná a kezét,

Vagy kivágná kasztrálással, mind a két herét.

S így büszkén léphet, a munkája helyszínére,

Megtanította a gazt, így folyhat a tejszerű vére.

A munkájában végig, csak a főnökét okolja,

Csak a háta mögött, mert szemben, csak bókolja.

Gondolatban, már különböző módszerekkel kínozza,

Benzinnel öntené le, vagy bombát, mit a posta hozza.

Mindegy, csak haljon meg, lehelje ki lelkét,

Ő miatta, a főzelékre, sem jut, igazi feltét.

A munka vége, szabad a vérnyomást növelni,

Hazafelé az úton, más kocsiban, az állatot követni.

Hazaér, rögtön, a szomszédra van gondja,

Mert a kisfia, nem csak hülye, de igazán ronda.

Egy bunkó mind, mert nem köszön előre,

Nem is válaszol, mikor ő vonja kérdőre.

A lakásban az asszony is, csak a saját regéjét mondja,

Hogy ez miért így, miért nem úgy, nincs másra gondja.

Moslék a vacsora, de már rég lecsúszott,

Bambán nézné a TV-t, a filmeket, mit unott.

Egyszer-kétszer felnyerít, mikor, tiport poént látja,

És miként kínoznak meg valakit, a száj így marad tátva.

Még akkor is bosszankodik, hogy ily keserű az ő sorsa,

Mikor a feleség, a kezébe, a harmadik sört hozza.

Sötétséggé változik a nappali fény, a nap lent van már,

Aludni, indulni, kell menni, az ágy felé botorkál.

Az álmában is mást okol, az önhiba kizárva,

Ha valakinek nem tetszik, mehet a picsába,

Motiválatlanul alszik el, mint kelt a reggelen,

Hogy ő lenne a hibás? A kérdés is helytelen.

Így tölti el napjait, az élet minden napját,

A fiának is mutatja, hogyan látta apját.

A hamiskártyás volt, látta minden lapját

És így megy el ő is az életből, veszi a kalapját