Erotikus érzet

Erotikus érzet                                                írta:Makai Attila

                                                                       2013-12-14

Lehelet simogatja végig, a tarkó, titokzatos vonalát,

A vékony hajszál meghajol, helyet engedve, adja át

Ama érzésnek, amelyet sejtelmes vággyal fűti be

Érzékeny nyakszirt pontjait, izgalomtól kecsegtetve

Megborzong a lány, de megmarad a lábán állva

Alig tartja súlyát, remegve a folytatást várja

Egy halvány csók, a nyak csúcsára, ízesen adva

Cserébe megborzongás, amit a fiu, ajándékba kapja

A kéz sem pihenhet, hisz simításra termet

Felvázol megannyi, kusza, fogós tervet

A csók mely simogat, harciassá válik

A lány ellenszegülése, darabokra málik

Megadja magát a lángnak, ami belülről égeti

A teste már erőtlen, agya már, nem kérheti

Hogy segítse az ellenállás bástyáját támasztani

Hogy tudjon ellenkezni, hogy tudjon ellent mondani

Ígérhet aranyat, vagy gyémántot, minek értéke, ezernyi karát

A teste önkéntelen mozdul, és átkarolja a fiu nyakát

Csókért csókot ajándékoz, a szája oly heves

Az ajka tüzes, mint egy tál, forró leves

A fiu tudatban érzi, mit célként kitűzött, elért

A lány mindent megadna, a fiu, csodálatos kegyeiért

De a fiu érzi, a hevesség, nem vezet sehova

Lassan, tör utat a vágy magának, és soha

Meg nem ismételhető csoda, az ajtóban várja

Ott van vele élete értelme, gyönyörű párja

A lány kéri, mond, hogy szeretsz, a fiu erre súgja

Szeretlek angyalom, a hangja finom, nem durva

Hanem simogat, oly édesen, mint fűzfa lombja

Mi kéjesen, tavasszal a földet simogatja

Ők ketten, már más dimenzióba léptek

Nincsenek vonalak, nincsenek léptek

Nincs a világon semmi ehhez fogható

Nincs más érzés, mi többet adható

Nincs más, hisz már beállt a varázs

Lobogó tüzet lobbantott egy kicsi parázs