Érzelmi fény elem...

Érzelmi fény elem                                                     írta Makai Attila        

                                                                                   2013-06-10

Feltétel nélküli szeretet, ezzel kezdődött életem.

Aztán növögettem,

A szeretetet felváltotta, a jövőmtől való félelem,

Hogy velem mi lesz?

De, hogyan lehet az aggódás, lételem?

Idővel más lehet a fontos,

A mindennapra rácsodálkozást helyettesítette, a kényelem.

Néha úgy gondolom,

Ezt a testet, csak kölcsön van nálam, bérelem.

Néha túl szűknek találom,

Kibújnék belőle! Tán nem az én méretem?

Álomvilágban élek,

Az elképzelt úton járok, s ha elfáradok, megpihenek a rétemen.

Az élet tüzét, a szerelem adja,

Ha nem szeretnek, bármennyire is öltözök: Jégverem!

Néha, kell gondolni arra, mit kaptam,

Volt életemben szeretet, és volt sérelem!

Volt csodálat, és nevetés,

Volt, hogy megbántottam, kit szerettem. Ezt legyen szégyenem.

Magamat okolom sorsomért,

Ordítani tudnék, hogy mit nem értem el! A fejemet szétvetem!

Tán nem bánni kellene,

Okuljatok az életemből. Nektek jobb legyen. Az istent kérlelem!

A vigasz, hogy csak próbáltam,

Odaadóan, mindenkit szeretni! A számadáskor, ez legyen a védelem!