Gyárként gondolni...

Gyárként gondolni                                                               írta:Makai Attila

                                                                                              2014-04-26

Tépjük egymást évek alatt,

Ez az állapot, talán bűntelen?

Néha, a boldogság fénye felcsap,

De csak élünk, a munkában szüntelen!

-

Néha, nem tudok úgy szeretni,

Mint azt kívánni érdemes,

De mit mondhat a világ erre?

Csak egy szót súg, „érdekes”!

-

Nincs nyugalom, de mindig várom,

Hogy a boldogság győzzön,

Tudom, bátorító a várakozásom,

Érlelődök a kicsapó gőzön.

-

Mert az élet, mit bőszen élhetek,

Mint kohós gyár úgy működik,

Csak a végeredmény látható,

A munka hangja, nem szűrődik.

-

Minden éjjel, szétszereljük,

Megviselt, kormos álmainkat,

Javítgatunk rajta kicsit,

Feltüzeljük kéjes vágyainkat

-

Másnap, újra gyártjuk magunkat,

A klisék már adva vannak,

Minden reggel új világ jön,

Ezt királyként adom magamnak.

-

De hibázunk, mert hibázhatunk,

A megbocsájtás végtelen,

Kitárni szívemet, magamnak is,

Felfognom ezt képtelen.

-

Ablaknál, a fenkölt, reszketeg felhők,

Az egyik hasonlít egy kanálra,

Előjegyzést kaptam az életemre,

És néha gondolok a halálra.

-

Könyvek nélküli könyvtár,

A gyárban, minden polc szabad,

Bármit írsz le, az élet tintájával,

Már kőbe zárt a kegyetlen szavad.

-

Beteljesült gyönyör álmaimat,

Sokszor csodálom nagyon,

Bárki is ellene tiltakozik,

Ez az igazi vagyon!