Hamar szerettem

Hamar szerettem                                           Írta: Makai Attila

                                                                       2026-06-22

Hamar értettem mindent, hamar szerettem

Mindig is emésztően, forrón szerettem

Bár szerelmem bőre illatát, csak érezhettem,

Kutató ujjaimmal, mégsem érinthettem

Szerelemnek fogtam fel az ő igézetét

Szeretem volna megcsókolni a szemét

A szerelemnek tudom, sok része lehet

Szerencsésen az ember mást nem tehet

Lehet igazi hős! Mámorítónak tűnő csoda

Bár ne siettem volna azzal az első csókkal oda

Talán az volt a baj, hogy szerelmessé váltam.

Hányszor kaptam hamis ígéretet, de mégis megpróbáltam

Igazán a semmiből indulva, semmivé válva szeretni.

Talán el kellene a csalódásokat végleg feledni.

Amikor kegyetlen lányok mindig bántottak

Azután jött az első csók, az első igazi érintés,

Ez a szívembe mély barázdát szántottak

Ez volt az a pillanat, amitől életre keltem

Ez volt a pillanat, amit megünnepeltem

De miért is lett bús íze annak a csóknak?

A tavasz büntette, a sok felesleges bóknak.

Sokszor még haragszom magamra, mert kimondtam

„Engedd, hogy szeresselek”

Terveket építve erre, magammal most is feleselek

Mert rájöttem, nem volt elég szeretni

És hiú ábrándokat a világba kergetni

Kell, hogy mások viszont szeressenek

Ha elhagyom az utam, szeretve keressenek.

Belegondolva, talán nem is baj az első igézet.

Mert nem lakhattam jól a csókkal csak ígéret.

Ugyanis csók öltöztet, édes bársonyába lázasan ítéletet mond

Nem létezik szánalom, vagy meglévő gond

Az első csókot úgy tekintem, mint egy imát

Amire az élet asztalánál koccintanak. Vivát!

Egy távolban eredő folyót, aki a tengert kutatja,

Ki az életből kiveszi a részét és az irányt mutatja

Vele kezdettől fogva, csupa hit a világ széle

Talán nem várt sebességgel léptem a közepébe