Megtaláltalak

Megtaláltalak                                                                        Írta: Makai Attila

                                                                                              2025-03-30

Szemerkél az eső, és csak ülsz a padon

Kezedben könyv…

Kezedben, egy megkopott, öreg könyv,

Minek minden sora, csak rólad szól.

A te életed jussa. Mégis arcodon könny,

És szemedben, a távol,

Mint legapróbb morzsa.

Lelkedben, egy nyílódó rózsa.

Az óra, csak az irányt mutatja

Nincs felismerés, a lehetetlent kutatja

Kezedben könyv

Szemedben könny

Ne feledd, az elveszettség érzése, csak zaj.

Mégis, ne sírj, nincs semmi baj.

Nem lehet gond, a felismerés.

Nem lehet gond…

Inkább, örömöd lehet, nem is kevés.

Mélyet kortyolni a boldogságból.

Hisz, már leomlottak a falak,

És a versemmel, megtaláltalak…