Mi a jó út?

Mi a jó út ?                                                          Írta:Makai Attila

     2011.január.26

Zengés volt, most a vihar elült, kivirult az ég,
Bármerre is megyek a szívem, mindig lobogva ég.
Türelem és bánat bíztatva szólít,
Mit tegyek? Mond mi a jó itt?

Lopott érzelmek, felétek fordulok.

Egy kis fényességet, kezembe adjatok.

Mutassátok a jövőt, mely nem lódít,

Mi a reménysugár, ami meghódít?

Bágyadtan keringek a szerzett fény körül,
S este fáradtan legyintek, az agyam kiürül.
Kattannak a fogak, kicsit csikordul,
Megáll az élet, vagy csak fordul?

Reggel, mennydörögve kezd életet e nap,
Fogaskerék indul, az állás elmarad.
Zajosan csattog, süvítve éled,
Ébred a világ, de félve széled.

Mit hoz a jövő, mit hoz e napkelte?
Talán utat, posványt, célt miben lelne?
Fordul jóra, vagy rosszra egyedi sorsom?

A keresztemet, merre viszem, hordom?

Mit kell elérnem az életben, hogy igazi legyen?

Keressek sok pénzt, vagy sétáljak egy hegyen?

Tudásomat mutassam, táncparkettre penderüljek?

Vagy bezárkózzak és a sötét sarokba meneküljek?

A vágyaimat kövessem, vagy a lehetőségeket?

Nincs válasz? Ez a nagy felelet?

Jövőmet firtatom, ezt nem értheted!

Átkozott reménysugár, hittem én neked.

Elhittem, hogy vágyhatok a mindenkori jóra,

Elhittem, hogy lassan ketyeg az óra.

Elhittem, hogy bízhatok barátságban, benned,

Elhittem, hogy titkolod előlem szennyed.

Hittem én, de a hit átkozottul kevés!

Így maradt az írás, marad a verselés.

Marad, hogy kiírom címzetes gondjaim,

Így épül, vagy borul átkozott falaim.

A gondolatokba veszítve menekítem agyam,

Lássak már tisztán, lássam már magam.

Éltet vagy halált okoz, mi itt a cél?
Az boldog, ki a jövőtől előre, sose fél.