Nyomasztanak A titkok

Nyomasztanak A titkok                                            írta: Makai Attila

                                                                                  2024-02-19

Nyomasztanak a titkok, a vég sugallata

Nem értem, hova tűntek az évek

Nem tudom mi a boldogság illata,

Sokszor könnyeim, mint vízesés

Ami ködén át látom a világot

Mégis mesés az a hit, ami késztetés

Vajon, mi az, ami a lelkemet mozgatja

A remény, szavát kőbe vésték, mégis keresem

A kérdések szilánkjai a tudatom izgatja

Mondd azt, hogy az életben tűz vagyok

Vívódom, hogy elég-e a világ, és benne én

Vajon egy ében éjszakán hány csillag ragyog

Hány éve már, hogy lesem a holdat

Még itt vagyok, de nem tudom meddig

Mikor lesz, amikor az a harang, ami kongat

Gyászolom magam és a haszontalan időt

Topogva Bántom, sokszor bántom magam

Csodálom, hogy a semmiből annyi mind kinőtt

Mindig azt mondták nekem, hogy a szerencse forgandó

Még szerencse, mondhatom, hogy élek?

Az apósom, ki nem él, csak annyit mondott „Jól van, no”.