Őrangyal

Őrangyal                                                                     írta:Makai Attila

                                                                                  2013-08-17

Versenyre kelhetek, az életem ellen?

Nem igazán érthetem, igazi kellem?

Átkarolta nyakam, az életem fényével,

Feltámasztott tudatom, kicsinyes kényével.

Megmentette az életem, ami tán nem is volt,

Megmentett, így nem vagyok élő, sem holt.

Őrangyal, az én angyalom, kicsi részem,

Vigyáz rám, de nem add mindent, készen.

Meg kell mindenért harcolnom keményen,

Hogy maradjak, mindig is csak így szerényen.

Beállok a dereglyére, húzom a nehéz lapátot,

Tanít sok kedvességet, amit vissza nem látok.

Külön szavakat találnak ki rá, az emberek,

Sors, végzet, jó isten, de csak úgy kerek,

Ha az őrangyalt is belevesszük e felsorolásba,

Ő az a személy, ki miatt nem vagyok árva.

Ki segíti, a mindennapokat megélnem,

Ki vezet az úton, hogy ne kelljen félnem.

Megköszönni, hogyan tudnám, szép szavakkal neki,

Ki az idő földjét rója, az élet igazát keresi,

Szószűkében vagyok, bár mire is várok,

Köszönöm, más szinonimát, nem találok.

Mindent köszönök, tapsolok állva miattad,

Érdem a tied, a rossz útját már kiadtad.