Rólad...

Rólad                                                                         írta:Makai Attila

                                                                                    2018-10-02

Te jelentesz, földet és eget

Még a lélegzetet

Amit veszek

Elveszteni is rettegek

Mikor meglátom titokban szemed

Micsoda képtelen kényszer

Rád vetni mit merészel?

De csak gyönyörködöm, ne feledd

Hajadban piros szalag

Lágyan a szél

Rólad beszél

Tétován tovább ballag

De az igéző rózsaszín kacér szád

Néha mosolyt rejt

Utána persze lejt

Talán nem való hozzád

De mégis úgy érzem, ez te vagy

Egy lehelet kacérság

Egy kis szomorúság

Míg világ a világ, el ne hagyj!

Imádom, a kezed simító érintését

A gyengédséged

A merészséged

A szundító pihenésed lélegzését

Imádom, amikor a tompa szürkeség

Átváltja ruháját

És minden fáját

Ezt meglátni benned, micsoda büszkeség

Amikor édes álmoddal aludni látlak

Csodálkozva szemem megpihen

A belsőmben és nem a felszínen

Hátat fordítok minden durva árnynak

Csak egy kicsit kérem, a jó istent

Hogy szeretetem ne halványuljon

A szíved miattam ne fájduljon

Mert nekem, te jelented, a mindent