Szárnyalni, csak úgy lehet

Szárnyalni, csak úgy lehet                                         Írta: Makai Attila

                                                                                  2021-02-20

Reggel, mikor felkeres a feszes, oly eszes magány,

Mondd, hogy csak jobb lesz,

Minden megélt nappal talán.

Bármi jobb, amit csak kettesben zamat,

Álom, édes álom, add vissza nekem fényes szárnyamat.

Fellelkesít, ha sok csókodat és mosolyodat láthatom,

Ha, bármilyen elfoglalt is vagy,

Tudom, orvoslód a bánatom.

Mert, te mindig tudod, mit és hogy szabad.

Álom, édes álom, add vissza nekem fényes szárnyamat

Lehunyt szemeimmel, követelem, és meglelem jussomat.

Álmaimból, úgyis, csak álom fakad,

Akinek nem elég, csak fusson az.

Ahogy én látlak, kérlek, te úgy lásd magad.

Álom, édes álom, add vissza nekem fényes szárnyamat.

Egész nap a földön, mámoros munkába mártózni,

Lehajtott fejjel, az igát rángatni,

Elfáradt lélekkel, próbálni változni.

Ha este búcsúzkodunk, és leszáll a nap,

Álom, édes álom, add vissza nekem fényes szárnyamat.