Szegény - gazdag...

Szegény- gazdag…                                                   írta: Makai Attila

                                                                                  2019-04-12

Az idő szárnyalva, üvöltve lépdel,

Mereven áll, az óra ma már.

Szegény ember, térdelve kérlel,

Koldulni jár, pedig nincs is határ.

Szegény szabó is, csak cérnával fércel,

Elfogyott már, az arany fonál.

A hatalmas úr, szíve helyén nagy lékkel,

A haramiánál is nagyobb betyár.

Belátom ma már, a hatalom férgel,

Az emberség elpusztul, ha fűti az ár.

Ha hasznot lát benne, csal a nagy téttel,

Az élet is csak, egy teli bazár.

Mégis, mi hajtja a szegényt? Felfogni ésszel,

Lehetetlen, hisz üres a tál.

Talán a köteles, nagyobb úr, de mit is merészel?

Hatalmát elfojtja, s csak rongyokat lát…