Szennyezett és mocskos az élet...

Szennyezett és mocskos az élet…                                        írta:Makai Attila

                                                                                              2015-03-27

Szennyezett és mocskos az élet!

A mindennapok gyásza, erős ballada.

A leomló boldogság órája, féltett,

Nyitva már, a siratóház ajtaja.

Sírni már tudunk, sírni oly könnyű!

Könnyel, a mocsok nem mosható.

Kilátás a holnapról, hallatlan szörnyű,

A díszes érmek, már nem hordható.

Milyen apró lelkűek és silányak az emberek.

Magamat is ide, ebbe az osztályba sorolom,

Mert átkozott hétköznap, dolgozni elmegyek,

És ott nincs, apám, anyám, testvérem, sógorom.

Csak a munka, a profit, a förtelem!

Ott nem lehetsz üres fejű és léha.

Egy titkom, a világnak fölfedem:

Ábrándozok a szabadságról, néha.

Rabszolgának, mit jelent a szabadság?

Láncban megtenni, pár szökkenést?

Az emberek lánca, a pénz! Badarság?  

A pénztől kap az élet, több kenést.

Szennyezett és mocskos az élet!

A pénz uralkodik, most már rajtunk.

A jókedvet nem érzed, csak beszéled?

Nem a boldogságér, a pénzért hajtunk.