Szeretetet menekíteni

Szeretetet menekíteni                             Makai Attila 2012-06-25                  

Nagy volt a szívem,

Hát osztogattam.

Nem néztem semmit,

Mindenkinek adtam.

Cserébe sok bántás,

Irigyet kaptam.

Sokat nyeltem,

De én eddig hagytam!

Fordulatra vár,

Szeretet csodája.

Terveket szövök,

Amiként csinálja.

Bánat elől menekítem,

Bántani nem hagynám!

Elkoboznám mindenkitől,

A szívemet trezorba raknám.

De mikor hozzád érek,

A trezorból kiveszem,

Ha eljövök tőled,

Gondosan elteszem.

De míg nálad van szívem,

Simogasd, dédelgesd.

Hogy ne akarjon itt hagyni,

Kedveskedj, kényeztesd.

Ne várd a reggelt,

Mikor szívtelen ujjam,

A bölcsőben szendergőt,

És környékét feldúljam.

Ne várd, hogy ismét,

Trezor fogja legyen,

Ne lásson semmit,

Csak is igyon, egyen.

Kalitkába dugnám?

Micsoda önzés!

Inkább védeni kellene,

Ez a jó döntés.

Hogyan védjem, óvjam,

Zárjam el bajtól.

Mikor kiteszem szélnek,

A rossz mindig rárajtol.

Kezedbe tenném,

Óvd te kincsem!

Védd meg bajtól,

Az egyetlen kincsem!

De várjunk csak!

Szív nélkül nem lehet élni.

Add nekem tiedet,

Ne félj velem cserélni.

Gondosan vigyázok,

Míg visszaadhatom.

Őrizem biztosan,

Mert csak kölcsönkaphatom.

Mond, fognád kincsem,

Puha kis tenyérbe?

Mond, fogadnád szívem,

A Tiedért cserébe?

A választ nem várva,

Csomagolom bátran.

Elveket eldobva,

Adom elszántan.

Ott fejezem be,

Hol elkezdtem vala.

Nem érdekel engem,

Az élet tana.

A trezort eldobva,

Szaladok feléd.

Nem is értem,

Hogy szerettem beléd?!