Világtengerhez intézett szavak

Világtengerhez intézett szavak                                             írta: Makai Attila

                                                                                              2013-11-23

Jól hallom a hullámok hangját,

Korában, nem figyeltem rá!

Pedig, itt folytatta munkáját,

Várta, hogy figyeljek rá.

A parton állok és némán figyelek,

Csend honol, a sziklák között

Csak a hullámok hangja kesereg,

Vadság a szívéből elköltözött.

A vihar cipőjéből kilépett,

Lassú simogatásba kezdett,

Mintha, minden nap, új nappá válna

Ez nem a vég, ez a kezdet!

Megbékélt mostoha sorsával,

Néha kell, a kis változás,

A habok sercegése, bút támaszt,

A napfelkelte is, csak állomás.

Kimondott szép, csúf szavak,

Ő kedvét, nem szegheti,

Eltékozolt perc, bú, harag,

Ő megértő, a világot kedveli.

Csak állok itt, és nézem,

Semmi, s ami csodálatos benne,

Halk morajlással adja tudtul,

A szívben, neki helye lenne.

Engedj be, szép világodba!

Engedj elmerülni végre,

Ha ölelésed közrefog már,

Bízhatom magam, az égre.